Heti történések

Ez pont így van.Figyelem magamon!És igaz!

Nem voltunk a Világnapon,nem ünnepeltük a diabetes világnapját.Naponta van szívszorításom ha érzem az Inzulin illatát vagy ha látom a hűtőben,vagy ha hallom a pen-t,hogy éppen adagolja a bőr alá az Inzulint...Hálát érzek.De nem,egy 17 éves kamasszal már nem lehet sétálni szervezetten és nem érdekli a tömegrendezvény,főleg arról ami az ő legnagyobb napi dolgát öleli körbe:a diabosságot...A világnap nélkülünk zajlott le....

Jön Nagyi 4 napra,én non stop iskolában leszek(jóga).Lesz mindenféle program,de 4 napig én ebben nem tudok résztvevő lenni,csak aludni járok haza...apás nap a gyerekeknek,P újból táncversenyre megy...M csokigyár látogatásra:)....-a sulival.

Nagyjából alakul a cukor érték M-nál....Van,amikor M nem megy edzésre.Nincs is akkora borulás,mint edzésnapokon.Intenzív napok-de melyik hét nem ilyen?-van móka,kacagás és minden egyéb Sweethomeban.

Vannak fotók is amiket már nem igazán tölthetek fel ide,a kamaszok azok kamaszok...iszonyatosan nehéz 2 kamasszal.De bizony nem adom fel:)-és mindig van B-verzióm.

És a legjobb módszer egy kamasszal:amit ő ad,te pont annyit adj neki.Semmivel nem többet!Érdekes jelenség mikor én is fülhallgatóval járok-kelek a lakásban.Egy tő mondatra egy tő mondattal válaszolok.A túlélés mint olyan nagyon fontos ebben az időszakban.A mai gyerek terhelhető,sőt kell is terhelni!Így az ő szobáját ő takarítsa,az ő szemetét ő vigye a gyűjtő helyre,az ő ruháit ő pakolja el és legyen igénye magára.Diabetes tekintetében is lassan ezt kell tennem:szóljon ha már csak egy ampulla van,vagy néha írjon listát ch-ra nézve mit enne meg,hogy össze tudjon állítani magától egy ételsort...meg kell tanulnia!Én 14 évesen már nem otthon laktam!!!Kollégiumban laktam.Amikor erről beszélek a gyerekeimnek rosszallóan néznek rám,hogy akkor más világ volt....A mai gyerek telefonnal a kezében végülis mindenhez hozzájut és igazán barátkozni sem nagyon kell ha nem akar,mert azzal chatel akivel csak akar.

Ma érdekes megfigyelésem volt.Az ovisokkal sétáltunk a környéken.Az autóval jövök-megyek az oviba/oviból gyerekek nem igazán sétálnak....Egy adott részhez érve kínálkozott a lehetőség a futásra egy kör pályához értünk.Bohóckodva,különféle szökdeléssel,hátrafelé menjünk-kel múlattuk az időt....A súlytöbblettel rendelkező gyerekek nem igazán élvezték a dolgot....hamar elfáradtak.Padra ültek.Óriási jelentősége van a mozgásnak már gyerek korban!!!!Nem véletlenül végzem a gyerek jóga oktatói képzést:)Szeretném,ha sok gyerek megismerkedhetne ezzel a mozgásformával!Az ott tanultakat alkalmazom az ovis mindennapokban és a saját életemben is,és hihetetlen mennyi minden megváltozott,szeretem ezt az utat....

A 2 gyerekem most indul edzésre,nálunk nem telik úgy el nap,hogy ne lenne valami mozgás:)