2016. augusztus 11., csütörtök

"Milyen jó nekünk!"




 Rendben..és hol van M?Hisz ez a diabos blog róla kell szóljon.Közvetve sokminden róla szól,hiszen itt is a fotókat diab-intézés előzte meg,a Gimiben voltam a titkárságon ch-igazolást leadni,hogy diabetikus étkezést kaphasson M.Még nem 100%-folyamatban van.Ha ott nem lesz ebéd intéznem kell valahol máshol.

De hazafelé hát nem jött a busz..bementünk a játszótérre,mozogni kicsit.

P angolon volt már reggel 9-kor.Tegye fel a kezét aki naponta angolozik a nyáron és készül felvételizni egy jobb suli reményében?És az a szülő is aki erre áldoz.Alkalmanként 3000 Ft-ot.Nos miért írom le?

















Kaptam már megjegyzést milyen könnyű nekem itthon lenni heteket szabin.Persze tök jól keresek a pedagógus fizimmel és egyedül nevelem a gyerekeket.Bizony a szép és jó dolgok látszódnak a blogon milyen jó nekünk.Azám!Milyen jó!
M beteg és nem változott.És tudvalévő nem is fog.
P olyan érzékeny,hogy a rovarirtószer miatt is kezdett bedagadni a feje,,fél lábbal a Heim Pálban voltunk.Tény,hogy az élelmiszerek sem olcsók amiket mi eszünk,van,hogy penészes lesz a kenyér mert én a legkevésbé veszem a tartósitottat és bizony akkor újat kell venni...ez mind-mind költség.
Megyünk ide-oda,de van bérletünk Budapesten belül akármennyit utazhatunk és M kártyájával is van kedvezmény(90%) az országos utazásainkhoz.Így többször neki tudunk vágni a vidéki utazásoknak.Mert ez látszik,hogy de jó nekik már megint mennek.

Hogy csinálom?-kérdezik
Azért az utóbbi időben Apai segitség is érkezik a gyerekeknek,mert ugye a gyerekek igénye is nagyobb tárgyakat,ruhákat,cipőket illetően....

És sok egyéb dolog kimarad az életünkből,a tudatos beosztás jellemez bennünket.

Nem tartjuk annyira tárgy-központúnak az életet,és talán ebben én is picit letettem az asztalra valamit.Élmények kellenek!

Megvan még a "Hozzád ért utoljára"labdánk-és ha előkerül egy-egy napon,hát intenzíven húzzuk egymást és megmozgatás lesz a lakásban.:)(Talán soha nem növünk fel)-én ezt sok családból hiányolom,a spontán csináljunk valamit és játékosan egymásrahangolódást-na igen ettől vagyok én más és lehet hibbantnak tartani.Vállalom.Engem a cél érdekel és a miből mit válthatok ki.

És most a doktori dícséret búzdít arra,hogy bizony az étkezés terén is valamit jól csinálunk.
Nem lenne ennyire jó érték ha nem lenne jó a diéta!

3 éve még tétova voltam én is,mit fogunk csinálni és inkább feladtam volna,sírdogáltam.Ma már????Nézem mi a következő teendőm amivel jobb lehet valami kis életünkben?


Sokaknak az az egyetlen kérdése,hogy van-e barátom,lett-e kapcsolatom?(mert más kérdés nem is létezik)
Nem.nem lett.nehéz is lett volna a diab mellett,hisz minden időmet a 2 gyerek tölti ki és nem szakítottam kellő időt erre.Voltak próbálkozások-nem itt lenne a fórum ahol be tudnék számolni,de vicces és a siralmas kategória között mindenről írni tudnék...Szólok,tudatom és nyilvánvalóan érezhető lesz,ha belép az életünkbe egy negyedik fő.....

Vele mi fog történni ha mégis belép az életünkbe?Ha dohányzott hamarosan le fog szokni:)Ha cukorfüggő volt akkor hamarosan jóval csökkenti majd az adagját....ha nem szeretett sétálni akkor most fog szeretni...és...bizonyosan találkozik majd a "hozzád ért a labda utoljára"játékunkkal,és ő is dobja majd:)-és persze megtanul vásárolni tudatos szemmel(aggyal)-és lehet,hogy rövid időn belül vércukrot is tud majd mérni..és ez azt jelenti majd:részese a körforgásunknak.Mert ugye milyen jó nekünk.

A legfontosabb amiért nálunk működni tud ez a diab-dolog:mert szeretet van.Nem is pénz függvénye: piritós kenyér vajjal is nagyon jól tud esni,ha szeretettel készítik és mondjuk egy asztalnál,beszélgetve falatozzuk el.

Jártunk most is diab kontrollon,láttam egy-két családot,de nekem elég is belelátni abba a pár percbe rendelőben,itt-ott.Hogy is lehet ezt még csinálni?Nem véleményezek,de tudom:jó az út amin járunk!
Lesz jobb időszak és lesznek még toporgós percek a diab körül...nyilván.
De senki életével nem cserélném el.
Van hamis kapcsolat körülöttem nem egy..akik nem őszinték egymáshoz,van gyerek a környezetemben akik nem éppen megnevelt gyerekek és van gazdag család is,akik utazgatnak a világban....de még mindig azt mondom:hű de jó nekünk ahogy néha megjegyzik nekem.És hű de jó!
Tényleg milyen jó nekem,hogy a munkahelyemen nekem van a legtöbb szabadságom....de azt nem is sejtik,hogy tartósan beteg gyerekem után kapom....Hű de jó nekünk!

Autó hiányában hű de jó nekem 5-6 boltból összeszednem az élelmiszereket...tényleg milyen jó:)
De még a 6.-ra a lépcsőn is felviszem csak azért,hogy nekem jó legyen....:))))
Mindig azt hiszik a házban rossz a lift,hogy lépcsőzöm:))))Egyszerűen nem hagyom el magam,csak ennyi.

A diab terén is azért nem csatlakozunk másokhoz,mert talán a kirívó életünk nem illene bele mások életébe.De megjegyzem:nem biztos,hogy a mienk a rosszabb életforma!
Köszönjük Sweethomeban a helyzetet uraljuk,törekszünk a jóra és a mégjobbra:)-és nem feltétlen kell követni az életünk egyetlen mozzanatát sem,de néha csak egy picit..nem baj ha letérünk a tökéletesre kiépített(társadalmi elvárások) útról:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése