2026. január 31., szombat

Tökèletes vilàgunk

.
Töltődöm.😁
Csenget a postás.
Beszélek,azaz nem,csak mondom de nem jön ki hang a torkomon.
Hangszálgyulladás.
A Postás ideges.
Megnyomom a gombot.-hát jöjjön fel.
1 perc,felér.

Suttogom neki,hogy Pedagógus vagyok😁-és nincs hangom.-ezért nem hallott.

Nem kérdezett tovább,és értette miért nem hallotta a válaszhangot a kaputelefonba!

Ügyvéd.10 ből 10x szokott sikerülni a Tulajdonjog bejegyeztetés a Földhivatalban.Nem.Nàlunk nem így volt🤔
Az éppen aktuàlisan itt ülő személyzet miatt van🤔🤔🤔-ügyvéd.
Az elutasító végzésen leírták nem szabad egy kalap alatt tulajdonjogot bejegyeztetni haszonèlvezettel.
De persze az ügyintéző a hibàs.
Meg az èn idegrendszerem mert a mai napig nincs jele sem hogy mienk az ingatlan.Szeptemberben megvolt az adásvételi...
Ebben csak az a nem szép hogy az emberek nem tudjàk elismerni hogy hibàztak.

Tökèletes világunkba nem illik bele a hibalehetőség.
Lásd nincs hangom mert gyulladt a hangszálam de legyen hangom mert ideges a postás.
A jogot végzett ember sem ismeri el hogy hoppá nem jól nyújtotta be a nyomtatvànyt...
A munkahelyem sem ismeri el hibàztak a csoportösszetétel -ben,picit zúzósra sikeredett.
Lefordítom:amíg màs sérül ezekben addig nem baj.Ha èrintett vagy màris másképp jársz el.
Érdek vilàgunk van.


Ezért maradok picit távol a társadalmi nyomástól,nem akarok részese lenni!!!

Van egy kereszt a táskámban.Még Nővéremtől kaptam.
Elmorzsolom picit ha szükségét látom.
Tudod mi ez?

A HIT ereje.

Ott keresem.

És megnyugszom.

A táppénzem alatt is betérek egy templomba és igazán ott megtudom majd mi legyen az irány,vagy új irány💝🙏

Ez a kinti vilàg kegyetlen.
Vágyik az ember megnyugvàsra.





 

4 megjegyzés:

  1. 2026. február 1. Nem is értem, hogy miért csak most találtam meg az oldalaidat/blogjaidat, holott a Timi blogját évek óta olvasom. Most ismerkedem Veled is a soraid által. Azt hiszem, vagyis máris úgy gondolom, hogy mint Timinél, itt is sűrűn meg fogom nézni, van-e új bejegyzésed. Édesanyád korosztályába tartozom, két gyermekkel, öt unokával. Végigkísértem Timi által édesanyátok utolsó hónapjait, és valahol mélyen vártam a csodát, ami elmaradt. Mindkettőtöknek járt volna még jó húsz év együtt édesanyátokkal, ami már csak a lelketekben adatik meg. Én 52 évesen vesztettem el édesanyámat, így én is azt érzem, nekem is járt volna még legalább 15 együtt tölthető év. Átérzem ilyen formán a fájdalmatokat. Az élet viszont megy tovább, a nagy hiánnyal együtt is.
    És most araszolok majd vissza az időben.
    Örömmel csatlakozom a blogod régi olvasóihoz Debrecenből: Kaposi Tiborné (Kelemen Éva)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Éva!Hálásan köszönöm kedves sorait!Nagyon-nagyon jólesett!!!Örülök,ha ebben a rohanó világban meg-megállunk egy másik ember mellett-mégha blog formájában is,de a kapcsolódás nélkülözhetetlen a mai világban,és ha a lelkek kapcsolódnak...az is előbbre visz!Üdvözlettel:Sweetmami/Györgyi/

      Törlés
    2. ❤️❤️❤️Kedves Györgyi! Örülök a gyors válaszodnak, és kérlek, hogy tegeződjünk a jövőben:)))

      Törlés