Ez a kép most nagyon meghatározó számomra,mert valami elkezdődött és most az élet pont lezárásra készül.
Felfoghatatlan.
Apu már nincs 24 éve.....
És a képkockák egyre valószínűbben csak emlékek tényleg,a fotótár darabjai és a fejben megmaradt képkockák összekötései...
Anyu pocakjában én vagyok 20 napra rá születtem meg....
fiatalság,öröm,kezdetek...
Ma egészen más a fotó-kép...és a szívem szorul össze és persze homályos a szemem mert végigsírom a posztot...
Ma végigdolgoztam a napot 7 órától este 17 óráig.Semmi hanggal ,nagyon rossz közérzettel és még egyedül is mert éppen ma hiányzott a csoportos dadus és rengeteg teendő akadt...egyedül,amit letoltam de nem tudom hogyan,mertlélekben én nem vagyok ott,mindig lesem a telefont és a szívem Oda gondol ott mi lehet,hogy lehet,kellett-e Morfium,ha igen mennyi és a tapasz nagyságát tolni kellett-e feljebb 175 ről...és milyen ébrenlétek voltak,.....ezt csak azt tudja aki benne van...
Turbó adventi készülődés,semmi nem stimmel közben és az asztalt tudnám borítani hogy csinálja ezt aki kitalálta!-ezt érzem és sajnálom is a helyzetet de ezt ép ésszel nem lehet feldolgozni ami most velünk történik napról-napra.....
Ez a kép jut eszembe.
Éppen a 2. mai jóga órámat tartom amikor bevillant,hogy én még most Anyu gyermeke vagyok,de amint Anyukám elköszön,már igazán Felnőtt leszek.
Nem lesz telefonhívás,nem lesz csak tanács,nem kérhetek kölcsön pénzt ha megszorulok és nem érinthetem....A legutóbbi a legfájdalmasabb!!!
Hosszú percek múlva folytatom...
Ma meglátogatta Milán és Petra Anyut.
Többet volt aluszékony mint éber,de picit találkoztak a világunkban.
Én hálás vagyok Nekik hogy ezt megtették és biztosan nagyon nehéz volt ez nekik,az Apukájukat látva-ami 2 éve történt...és még úgymond az is nagyon friss....
Érzelmi cunamik vannak.Magasságok-mélységek.Tanítások.
Pár hete végeztem a gyászfeldolgozó intenzív terápiát.
Óriási segítséget ad nekem ez.
Az elengedés egy folyamat.Hosszú folyamat.
Nagyon aktívan és becsülettel végeztem a terápiát és így elmondhatom amiért mentem megoldást nyert,és alkalmazom.
A Terapeuta hitelessége messzemenőkig fontos volt számomra.
Mindenki másként dolgozza fel az elengedést.Valaki feketében gyászol van aki színesben.van akin nem látszik valaki évekig gyászba borul.A szív a lényeg,ő mit érez és az aggyal hogy hangolod össze.
Tudatosság,szeretet és az élet körforgása és az élet pulzálása segít át az akadályokon.
A sok emlék a tárgyak.....
És akiről beszélnek az soha nem hal meg!
Azt tudom:nekem biztosan lesz valami új hobbim valami kapaszkodóm valami szenvedélyem.
Lekűzdöm ami ezzel jár.
És a Terapeuta azt mondta iszonyatos POWER van bennem,és meg tudok kűzdeni minden nehézséggel.
A Nővéremért aggódom,aki ott van helyileg Anyu mellett,amikor én nem vagyok ő ott van,amikor a segítő ott van pár órát a Nővérem dolgozik és utána egyenesen Anyuhoz megy,tehát ő nem regenerálódik.
Aggódom.
Nagyon.
Még gyógyszerrel vagyok és még a Nővérem tuningolt fel 39 fokos lázamból úgy ott Mohácson,hogy talpon haza tudjak menni-tehát engem is istápolt....csütörtökig meg kell erősödjek és mehetek le Mohácsra,hogy Nővérkém aludjon is kb 8 órát egybefüggően.
Létezik esti busz,így csütörtökön felkerekedek és este 22 órára meg is tudok érkezni Mohácsra....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése