Ma 6 órát utaztam azaz bkk-val 7 órát.5 órát tudtam Anyukám mellett lenni.
Simiztem,beszéltem Hozzá.
Mondtam milyen erősek vagyunk és közben folyt a könnyem.
Puszit adott és mindig magához húzott.
CSENDES,BÉKÉS PÁR ÓRA VOLT.
Az általam vitt ételt ettük.Nővérem Párja is átjött és hízelgő volt,hogy dícsérték az ételt.Szívvel főztem kivételesen...
Anyukám erős Harcos❤🙏
Vittem Neki egy kis Angyalt.Vigyázzon rá ha elindul🌈🙏.
Mondta is:"messzire megyek"
Még integetett a kezével még volt ereje fekve....már a szívem szakad meg....szétfeszít valami.
Aztán a másik percben nézem a napsütést és ellazulok.Békét érzek.
Azt hiszem elengedtem.
Itt ülök megint a buszon.
Hazafelé.
A nap lenyugvóban.Máskor mar csont sötétben utaztam.Múlnak a hetek..megy az idő.
Várjuk a megváltást🙏🌈❤
Az asztalon Morfium.A szobában mély szuszogás fél perces csendekkel.Ilyenkor már nincs légzés..
A Nővérem jelenléte biztonságot ad.
Olyan szakértelemmel,szeretettel bánik Anyuval❤🙏Érzéssel,ráérzessel szúr ha kell.Itat.Megfog.Ért.És a hospis szolgálattal.maximális kapcsolatot ápol🙏❤Hálásan köszönöm ezt Neki🙏.
Es mikor rámnézett mikor jöttem el...még azt mondja neki van ereje és ad nekem.Odaadta a csakra karkötőjét...
Csak fogta és odaadta.Lehet kell is...Üvöltenék.
De tele a busz..
Csak folyik a könnyem.De csendemben vagyok.
Az utolsó pillanat képeit elraktároztam.
És bízom abban,hogy minden úgy lesz ahogy lennie kell és akkor amikor lennie kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése