Fotóztam.
És észrevettem.
A háttérben Anyu és én.
Ez a fotó láttán rögtön megláttam.
Azaz itt volt velem,a szívemben.
A fát nem én díszítettem.Nem én takarítottam,nem én vásároltam,én csak egy szemeteszsákot vettem le a polcról és azzal baktattam a bevásárló kocsi mellett.és mire észbekaptam,hogy mi van a kezemben,addigra L bevásárolt mellettem.
A főzésnél nagyjából ugyanez.
P rengeteget segített a karácsonyi előkészületekben,amit meg is köszöntem Neki!!💝
M gépét törölték Madridban.Ott éjszakázott a reptéren,majd B-opcióval új jegyet vett egy másik gépre és másnap hazaért,azaz ma,de este már velünk volt szerencsére!
Inzulinja mindig van tartalékban-talán nem véletlenül!!!
Egyszerű,letisztult és nekem alig észrevehető a karácsony.
Lacim idén először karácsonyozik nálunk,amit már régebben elterveztünk.
Szerettem volna készülni erre,de nem tudtam.
Zsepivel,többször sírdogálva szipogtam bele az ünnepbe.
A többiek jól viselik és támogatóak.
Hogy hol a karácsony?
Az idén MÁS a karácsony.Szekeres Adrienn dala is megénekli:"Ez most más karácsony"
Anyu már nem beszél,tegnap be nem állt a szája,azaz motyogva de egész nap mondta,és ivott és ivott,de valószínű a vese feladta...
Már nem beszél,nem mozdul,csak megpihenve várja az útrakelést.
Szép ruhába öltöztem a vacsihoz,mert mondta csinos legyek és ettem is mert ő azt szerette ha eszünk és jóízűen.és közben a szívem szakadt meg,hogy az idén nem üljük körbe Vele a Nagy asztalt....
Az aranyszélű tányérokat elmostam és az ünnepi terítéket vettem elő.Tiszteletére,miatta!
Egyszerűség.
Csendesebb az ünnep.
Más minden.
Figyelem a telefonom...
Karácsony van.
Felhívtam ma Anyu barátnőjét,akivel nagyon jóban voltak és elcsukló hangon mondtam Neki,hogy ma nem fogja névnapján felhívni,mert nem tudja....És É teljesen elszomorodott.
Még később fel is hívott csak beszélgetni picit és gondolatban szívében őrzi-még elmondta...
Én ma úgy szinte mindenen elsírom magam.
És a fotó a falon....még együtt ragasztottuk fel a falra a fotókereteket és mosolyogtunk na ez örökké ottmarad,mert ragasztva lett....
És igazán így van.
Örökké ott marad és nagyon jó,hogy sokat fotóztam mindig....sok-sok szép emlékem marad fenn Róla.
És most csak mozdulatlan csend van.
Figyelem a telefonom....
Idegtépő ez a várás,de tudod eljön...csak a mikorját nem tudod...
Szívem szó szerint beleszorul a mellkasomba amikor ezt írom....
Ez a karácsony olyan más....
Nővérem ott van a térben,távol,de mégis közel egymáshoz🙏
Köszönöm Neki ezt az áldozatot.
De a várás Neki és nekem is ugyanolyan,mert Ő már távol van....nem ebben a térben.
Most nekünk kell erősnek lennünk és a megmaradt erőnkkel emlékként megőrizni Őt magunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése