Ténylegesen volt megoldandó helyzet,kellett figyelni az órát,ügyelni kellett,hogy ne romoljon meg az Inzulin a nagy melegben és a P is jól érezze magát mindemellett,tervezett-szervezett időbeosztás a nyaralás alatt is.Az utazás is ilyen...vonaton Inzulinadás.....Minden volt....A BKK-n ért az ebéd...Kész ételt kellett már reggel betenni,hogy időre meglegyen a 60 ch.
Ja igen...6 15 kor kelnem kelltt minden nap,mert 6 30 kor Inzulinadás...
A mozgáshoz nem kelltt plusz ch-mivel aránylag magas értékekkel volt végig....1 hipó közeli állapot volt.
Lényegében 1 ampulla cserével és orvosi segítség nélkül megoldódott ez az 1 hét...
Nekem 2x volt elérzékenyült pillanatom.
1x,amikor láttam a gyerekeimet önfeledten lubickolni és a második,amikor M az étteremben étlapról rendelt,tudatosan!
Egyetlen ismerőssel sem találkoztunk,büszke voltam P-ra is aki nagyon önállóan jött-ment az Üdülőben és környékén,és büszke voltam rájuk,mert 11 után már nem nyaggadtak,lehetett aludni!
Mindenki maga kezelte a ruháját,holmiját.Első nap lefektettünk pár alapszabályt,jól működött is.
A taxisok nem díjazták a "wokitoki"-nkat.Mondták is egymásnak"elég zavaróak itt az éterben,nem?"-de hát ez is egy alternatíva volt,így hát....használtuk.
A Spar bolt volt az ahol ch-ügyileg tudtuk kezelni a diabos nyaralást.
Lement,nem volt vészes,emlék marad.