Már nem egyszerű a kamaszoknak,a kamaszokért és együtt tervezni valamit,egy szobába ráadásul...Van egy fix összeg:a cafeteria összege ami a nyaralásra mehet...Nem egyszerű a történet.Oda menjél ahol még nem jártál,de autó nincs,úgyhogy központban legyen mert a bőröndöt nem húzod km-eken át..és legyen vonat is és busz is verziónak. 2 db 90% és egy db 50%-os jeggyel utazunk a járműveken..áldásos diabetes miatt jár M-nak és kísérőjének a kedvezmény.Hát itt és most élünk vele....Sokszor P jegye drágább mint a mi kettőnk jegye:)))
Félpanzió az árban.Az ebédet mi oldjuk meg:)Nekem ez fontos.Napi 3x eszünk és az a nagy tapasztalat,hogy ez így nekem is jó,mivel nem kell boltot keresni és állandóan a mini konyhában vacakolni a szendvicsekkel.....És mellesleg ez így nekem is nyaralás.Diab cuccok mindig vannak nálunk.P-nak meg csak napfény kell,ő fényevő sokszor.Én meg az élményekkel táplálkozom:)72 órába kell belesűríteni a dolgokat.Bizony a cafeteria összege nem engedi meg,hogy hetekre nyaraljunk....Volt is nézeteltérés miért nem több éjszaka és miért így meg úgy....
És kaptam egy idézetet...pont így érzem....
2 kamasszal nem egyszerű....
Egy fiziből sem egyszerű...
És diabbal pláne van egy csavar a dolgokba...
De:
Mindig kell történés,mindig kell élmény és meg kell tanítani a gyerekeinknek azt,hogy a valami több mint a semmi és amit kapsz azt el kell fogadni és amit megteremtesz az a tied elvét...
...a mai világban azonnal most rögtön és mindent világban nem is egyszerű szerényen felkínálni valamit....olyat teremteni ami jó,élvezetes és emlék marad...
Értem én,érzem én....de én már megtanultam,hogy becsüljem azt amim van...
Most a kamaszaimon a sor,hogy ők is értékeljék és tauljanak hálát...a mai világban nekik ez nem könnyű....segítem őket ezen az úton....
Ez az érték.
A legfontosabb...