...mert mindig valamihez kell eljutni,valami felé.16.5..reggeli kelés jan.1-jén.Mi a cél???????
Persze biztosan nem a pattogatott kukorica 10 ch-ja vitte ilyen egekbe a cukrot.:):)Ugye,hogy ugye?Nem is volt macera,az ünnepek mindig nehezebbek....És ez így lesz 2015-ben is.Semmivel könnyebb,és semmivel nehezebb.-ez utóbbit csak remélni tudom.
Ez a blog is inkább anyai háttérből közelít,hiszen lelkileg tölt...Néha valóban lenullázza a hozzátartozókat.Talán több pozitivizmus kell,erre törekszem és tovább adni,tapasztalatainkat megosztani,hátha segítség lehet egy-egy diabos otthonban.
Részemről szeretném összeszedni a szivárvány összes színét-és ez nem lesz olyan egyszerű aki ismeri a színekhez való hozzáállásomat-de ilyenkor az ember mindig tervez,megfogad,tiszta lappal indít.
Diab terén-lett sok új receptem,kissé paleósak,de ezt már átvariálni nem okoz problémát.A véreredmény sokat elárul majd a kontrollon.Egyelőre kérek időpontot a tavaszi szív ultrahangra és a sportorvosi sikerességéhez mindent meg kell tenni.Egyedül még kevés vagyok,de a kamasz diabos lelkére hatni....iszonyat nehéz.
Magasabb az inzulinszükséglet,nem kell Inzut hűteni,az ételeket nem kell hűtőtáskába pakolni,viszont a mozgáslehetőség kevesebb így télen.Erről szól a diabosság,egy állandó egyensúlyt teremteni.Erről eszembejut egy kedves Ismerős mindig,az egyensúlyteremtésről...És milyen igaza van.Optimális állapot nincs.A diabosságban nincs szerintem.Mikor Kóla Zeroval koccintassz?Keressünk ebben egy egyensúlyt...:(
De mint feljebb írtam,több pozitivizmus és máris megjelenik a szivárvány: