
A kamaszaim tartanak én-időt:)Gyakran nem mozdulnak ki a szobájukból.Sokszor van vita M-nal is,hogy nem mozog.A diabetes napi mozgást kíván meg.Igy ilyen értelemben van szó a diabról itthon.Már nem az étkezés a kidomborított rész,leginkább ezek a járulékos részek,amik később a szövődményeket okozzák majd...
Nehéz egy diabos kamasszal!!(A nem diabos kamasszal is!!!)
És az alkohol a másik összetevő.Megtudtam,hogy a legutóbbi buliban kiütötte magát.Se kép se hang.Már nem tudta számolni a hányások számát...Nos,igaz alkoholtól volt a hányás,de...egy hányás,figyeld magad,két hányás csomagolj,harmadiknál irány a kórház!Azért nem is tudom mennyire életveszélyes ez az állapot amikor ő ott valahol,valakinél a diabbal karöltve józanodik....(nem is akarok jobban belegondolni)
Pár hónap(5)és nagykorú lesz M-tetteiért ő lesz a felelős.
Évekkel ezelőtt még lehetett irányítani étkezést,korlátozni mikor hová mehet el,de most???!!!
Nem tudok se tanácsot adni,se reményt kelteni,de ha kamaszodik egy tini diabos,akkor ott acélidegek és sok-sok türelem,megértés kell!
Én megbízom M-ban.Tudom,hogy profi a diabetes ellátásban,jól bánik a pennel és az Inzulinadagokat is igencsak jól becélozza magának.
Nem írok kommenteket diabos fórumokra és még nem is like-olok bejegyzéseket.Követem néha a történéseket,de nem ez már az elsődleges központi téma az életünkben.(Nem hittem volna)
Itt a Sweetmami blogban írok erről,nem beszélek máshol erről és úgy gondolom ez így is van jól.Sokszor fáj még mindig,hogy miért pont M...és miért kell ez ide nekünk????
Amikor hallom a vércukor mérő csipogását van néha szívszorítás,hogy basszus😰ne már,megint?????
De megy az élet tovább..és tudjuk a diabetes nem múlik el!

Mennem kell.Ebédet főzni.😊
És csavargás a gyerekeimmel....Na ez azzzzz amire régóta várok!Mert néha bónusz nap ha a kamaszaimat csak meg tudom érinteni:)-