Megtörtént.
Nem volt már előre út....
Láttam Élni,láttam meghalni.Nagyjából ennyi az utunk.
Még sokan nem értik,de a leglényegesebb ez a 2 pont az életünkben.A köztes az maga a Földi időutazásunk.
Ki így,ki úgy éli ezt meg.Valakinek hosszabb,valakinek egész kevés jut.
Érthetetlen,megfoghatatlan a halálhoz vezető út....és egyszer csak kezdesz mindent megérteni.Mert megnyugvást nyersz,elmúlik a szorítás,már nem üvöltözöl,nem tombolsz belül....
Ez az elengedés...
Fáj már a szemed,nincs könnyed,torkodban nincs hang,vagy alig akar kijönni,csendben akarsz maradni...
És picit el is vonulsz a gondolatokkal,és újra könnyezel,újra szorít,újra üvöltözöl és tombolsz belül...
Hullámokban rád tör valami,ez az emlékek sokasága,a Földi utazásból...
És meglesz valahonnan az első pillanat mikor találkoztatok,és megvan az utolsó képkocka is.És megvan az utolsó hang is,a külvilágba...amit Én nyertem meg Tőle,még pár szóra,de felvette a telefonját azon a hétfő délutánon...
Ő a gyerekeim Apukája volt....
Aki 49 évével 2 csodálatos dolgot adott nekem az én Földi időutazásomra:2 Gyermeket.
A gépi lélegeztetés 10 napja alatt szeretet-buborékok szálltak a magasba,mert minden-minden egyes gondolattal szakadt meg a szívem,onnan árasztva mindazt amit érzek:ez a SZERETET.
Nézz hát az égre,meríts onnan Bátorságot,Hitet,s Erőt!
És mindig tekints az Ég felé mert Isten mindig velünk van🙏
