Ma megyek Dédimamámhoz látogatóba,majd 94 éves,imádjuk.Demencia a szó ami megváltoztatta,de Mi a család és a tágabb családból is páran így is szeretjük ŐT!Talán még Ő az Ő generációja adott olyan értékrendet,amiből mi is kaphattunk csírákat és ezért érintenek érzékenyen dolgok,mert mi is ÉRZŐK tudtunk lenni Általuk.
Dédim káosza-demencia okozta- egészen más mint a mi megélt valóságunk káosza.
Színjátékban élünk.
Egyik pillanatban még ez van de a másikban már az.
Tegnap is a nevelési értekezlet utolsó mondata az volt a hazajövetelem előtti percben:a kolléganőm azt mondja ő elmegy állásinterjúra egy óra múlva.
Egész nyáron építettem magam-itt is írok róla és mennyi mindent meg nem tettem és teszek,hogy nekem is jobb legyen de a környezetemben se okozzon nagy kárt,hogy most segítségre szorultam.Valamire jutottam is.De tegnap összedőlt bennem valami.
Valami megint elbizonytalanított.
Nem érzem magam egésznek,puzzle darabokra hullottam szét.
No de semmi baj.
Már mennyiszer kihúzták alólam egy az egyben a talajt....
Őskáosz uralokodik mindenütt.
A káosz káoszt szül.
Én az UNIVERZUMRA bíztam magam.
Igy semmi teendőm nincs.
Csak figyelni.
És a JÓISTEN megsegít.
Tudom.
Mert hiszek🙏
-Főztem.
-Az autó hamarosan jön értem,több 100 km-t utazunk Dédihez,amit már nagyon várok.
-Legyen olyan szép napod mint ma az enyém!!!!
