Én fotóztam.
Csicsó.
Még Anyuval..
Azóta átépítették már és csodaszép kis hely lett,finom ételekkel.Csodás kilátással.
Temetés után ide megyünk majd...
És az ajtó mindig résnyire nyitva lesz az Isten házában és engedem be a FÉNYT.
Egy kedvenc fotóm-már régebb óta,az Újpesti temető bejáratánál fotóztam.Nem tudtam,hogy még mélyebb értelmet nyer majd nálam ez a fotó.
Amikor a tetőn jártunk mert felújították a lépcsőházunkat nem gondoltam,hogy lesz jelentősége annak,hogy közelebb kerülhessek a felhőkhöz.Mindig vonzott,de most tudom igazán milyen az közel lenni a Mennyországhoz...
A Földi létünkben itt van nekünk Dédimama,az ő 94 évével.Sajátos világával.
Fehérbe öltözve megyek el Hozzá,holott a szívem összetörten,hisz Lányát vesztette el akiről most nem tudhat,hogy már...
És nem gondoltam volna,hogy saját gyerekeim ilyen nehéz fiatal kort élnek majd és temetőzniük kell,nagyon közeli Hozzátartozók búcsúzásával.Nem jó velük közölni,nem jó velük átélni ezeket és nem jó velük aztán a veszteség nélkül élni...
Már reggel kűzdök női bajom minden velejárójával,erősebb fájdalom mint szokott de nem lehet csodálni mert minden hatványozottabban kiéleződik most,az idegrendszert igénybeveszi a gyász.
Pattanásig feszült vagyok és valahogy nem akarom elhinni hogy ez megtörténhetett.
És párhuzamosan ezzel Lányom 18 éves lesz 28-án.
Készülés van,mert ugye a nagykorúság legyen emlékezetes💝
Mikor Apukám meghalt M-nal voltam 3 hónapos terhes....
Ennek már 24 éve....
