Itthon.
Sírdogálok.
Egy bevillanás:holnap elmegyek...Anyukámhoz..
Már lehet nem ismer meg,de hallani fog-nyugtatom magam.
De közben Párom pont ezen a napon szabad....
Marcangolom magam mit csináljak?
220 km és vissza is.Órában is sok.De mennem kell-ezt érzem.
Próbálom a buszmenetrendet nézni,még nem ünnepnap.
Hívom L-t,aki hirtelen munka közben nem tudja mitévő legyen,ez Neki is helyzet.
Megértem.És csak némán hallgatok a telefonba.
Míg megszólal egy hang:"holnap érted megyek reggel és autóval leviszlek"
Délben érkezünk nagyjából,én nézem csak meg Anyukámat és ha még nem fáj neki annyira,akkor megsimizem a homlokát.
Nehéz ez az időszak....
Iszonyatosan nehéz.
De mennem kell...
Így érzem.
/https://www.youtube.com/watch?v=hlWiI4xVXKY&t=2535s /-ez a You Tube zene az amit Anyunak találtam....engem is nyugtat.