Lógatom a lábam de nem éppen így....hanem a jobb lábam van felül....hát fura egy helyzet ami most van.
A M cukrai nem mindig vannak jó tartományban....Az,hogy nem lehet menni a nap bármely szakában....picit nehezíti a diabetes ellátást.Meg az érettségire való tanulás vesz el sok időt,ami általában ülő elfoglaltság,nincs mozgás.A héten én főzök ch számolt ebédeket,de így sem tudjuk tartani az egyensúlyt.P és én az erdőbe kimegyünk sétálni,azaz P-val ez egy terepfutás.Ő gyorsan sétál😉és igazán bírja is a tempót.2200 m a futópálya,azt úgy 3x járjuk körbe,meg az oda és visszaút gyalog.Több mint 10 km-t teszünk meg a napi délutáni kimenőn.(panel lakásunk nem alkalmas arra,hogy 24 órában otthon legyünk,ezért a 2 óra szabad levegőn tartózkodás,így csak 22 órát#maradjotthon#)
Az erdőből online bejelentkezünk és Anyukámat hívom.Hát otthon már,gyengén,de jól van!!!🙏
Ausztriát követve.....talán pár hét és....óvatosan szabadabbak lehetünk,de én az óvatosságra nagy hangsúlyt tennék...
Érdekes egyébként a 2 kamaszommal ennyit lenni,azaz egész nap....jól megnézem magamnak őket,mert a szabadabb életünk után hát...alig látom majd őket újra...mindig mennek....Vannak kanapébeszélgetéseink,P val az erdőben sok téma feljön és nagyon jó hallani a gondolatait!Van önkéntes gondolatmegosztás és van,hogy direktben kérdezem őket.Ez jó az itthonlétben.Picit visszakaptam a 2 kamaszom!💓💓
És most megiszom a második kávémat,reggel duplán jó....