Az ember csak otthon sír.
Igaz?
És akkor,ha indokolt.
Sok éjjelem rámegy...hogy minden rendben legyen.
Ma már a munkahelyemen bocsánat,de picit besokaltam.Éjjelezem,korai munkarendben vagyok és időben ott vagyok.Mégis engem ellenőriznek,hogy ott vagyok-e?Napok óta éjjelezem,őrzök,vigyázok,hallgatózom,nem vagyok éppen nyugodt.
Igen-igen a diab miatt..
Kritikus 2-es cukrok éjjel,hajnalban.
Megkérdezte M tőlem:"mi van akkor,ha nem jössz mérni és 2-es a cukrom éjjel??????"Várta rá a választ.
Várt.
Mert akarta tudni!
Visszakérdeztem":mi van akkor????????"-mindketten tudtuk mi rá a válasz.
Nem mondhatom egy 14 évesnek,hogy húzd fel az órát és mérj éjjel,mérj 3-kor!
Nekem kell.
Mi van akkor ha már nem vagyok rá képes?????
Jelenleg én sem vagyok jól....Kellene aludnom!
Nagyon hiányzik a pihenés!
A sport miatt elég szélsőséges minden,nehéz a kontroll.Nagyon pontról-pontra tudom mit csináltak az edzésen,kb mi mennyi vc-ot vihet le.Heti szinten a 4 edzés és a hétvégi meccsekkor éjjeli mérés,hajnali 3 -kor mérés.Ki bírja??????
Ha lenyugtázom este 23 óra körül-akkor van készen a lecke,22-kor ér haza edzésről-,hogy:"igen,mérek,nyugodtan pihenj"...néha nem tudom éjjel éppen miért kelek fel,3 kor nem tudom mi van,öltözni kezdek azt hiszem indulnom kell dolgozni.....
De leginkább az foglalkoztat:mi van akkor ha lezuhan a cukor éjjel,M alszik,nem mérek és a cukor ugye magától nem megy fel....az az alacsony aligha....reggel,reggel óvatos vagyok,első dolgom:hallgatózom:szuszog.És ekkor már jól indult a nap.
Ha szuszog,minden egyéb más csak mellékes lehet!
És jön az üzi ismerőstől:"hogy vagy?"-hát köszönöm:jól!
És amikor még próbára tesz az élet,a munkahelyem nem veszi figyelembe egyéni életminőségemet csak teszem szét a kezem:pontos vagyok,nem kések el a munkaidőmet tartva,a munkám elvégzem,sajátos igényeknek eleget téve:))))))-és mindemellett ezt mind humorral,viccel fűszerezve.
Az első kép az igazi én-képem.
Az a balettes párhuzam jó erre.A sebek nem látszódnak,ha jól csomagolod!!!!!
És már nem lepődöm meg ha a sütireceptes női csevegések helyett én mélyebb és összetettebb beszélgetésekre vágyom!
Tehát mi van akkor,ha M cukra éjjel kritikus állapotot ér el,M alszik(mivel ez már félkóma állapot) és nincs éjjeli és 3 órás mérés?????A Doktornőt kérdeztem:válasz:általában ezek a hipoglikémiás állapotok nem éjjel történnek"...maradjak meg ennél a válasznál??????Csak a Jóisten tud erre nekem választ adni,mert mástól nem remélhetek választ.
A lelkiismeretem az ami eldöntheti vagy alszom bele az éjszakába,vagy....mérek..és mérek....
És mondja valaki,hogy a cukorbetegség csak egy állapot?!Annak aki felnőtt és maga felelős magáért annak igen,lehet.de nekem szülőnek ez egy betegség,egy súlyos betegség,aminek soha nincs vége.
És lehetek pesszimista,lehetek kikiáltva gyengének,vagy nem jó anyának.
A terheket én cipelem.
Maximálisan megadva minden "luxust"ami ezzel a diabetessel párosulhat.
Valamiért rám osztotta az élet ezt a feladatot.
Ja igen:egyedül vagyok mindenre.
Talán kell/ene keresnem egy Társat/egy Segítséget/egy Lelki támaszt/egy Biztonságot.Ja:alapfeltétel lesz:tudjon vércukrot mérni!-éjjeli mérések besegítésekre:)))))Nos,várom a jelentkezőket aki erre a posztra esélyesnek látja magát:
:)
