Egy kép...a múltból...2 éve készült egy udvarban az udvari meggyfa alatt .Hőgyészen Ahol gyerekkorom nagy részét tölthettem,legalábbis minden szabadidőnket ott töltöttük.(a családommal)
A Ház belül,kívül minden porcikájában ismert.Ahányszor ott jártunk a Házat körbesétáltuk,a virágokat megnéztük,érintettük,fotóztuk...
Az állatok akik ott éltek és akiket oda temettünk el a kert végében...
A felhőket is ismertük amik a Ház felett haladtak el olykor.
A hőgyészi esőcseppeket hallgatni is öröm volt a Verandáról..
A Ház csengó hangja,a melléképület zeg-zuga,a hátsó házrész misztikuma mind-mind megannyi emléket villant fel bennem.....
És az ott élő emberek Csupaszív szeretete amit most is érzek!
Ott mindig áradt a szeretet.
És ami fontos számomra,hogy a Gyerekeim is kaptak egy nagy szeletet Onnan és ez beépül/t/-és ha bajba jutnak lesz honnan táplálkozni....
A szeretet az Új lakóra száll át és igen,jó szívvel adja át azt az ember amiről tudja,hogy jót,jó dolgokat eredményez majd.
Amikor írom ezeket a sorokat is érzem,érzem azt a szétrobbanó szeretetet amit onnan kaptam.
És gondolom ennyi volt,bezárhatom ezt a csordultig telt valamit és elég lesz hátralévő életemben....Amit én is adok tovább,hisz odaadható a szeretet.
Ez a Szeretet Ház
Ez a Ház ott marad üresen,az ott élő emberek nélkül.
De:a mostani lakás ahová Anyukám költözik valami nagy misztikummal van megáldva.Szeretem.És nem csak én mondom már többen akikkel már ott tartozkodtam és alakitjuk ki Anyunak az életterét alkalmakkor.
Az a Lakás már most megtelt szeretettel.
És boldogan megyek segíteni a költözésben mert tudom a Szeretet Ház minden egyes pici mozzanata is így vagy úgy de átköltözik a Szeretet -Lakásba.
Én is ezen dolgozom,hogy megtaláljam az új Szeretet -Lakásomat ahol tiszta lappal,egy új Élet reményében Boldogan élhetek.
.png)
.jpg)