Ez az étel anno nagyon drága volt Esztergomban,a Mediterrán étteremben.
Még így-úgy megfizettük,ha jól emlékszem Anyukám fizette nekünk az ebédet ott.
Azóta sok-sok év eltelt...
Egyre inkább nem tudunk "puccos"helyen enni és nézzük meddig tart még a Szép Kártya pénze,mert utána,enni nem fogunk tudni.
Olyan drágaság van,hogy gondolkozik az ember mit is és hogyan is.Leginkább az étkezés terén nehézkes minden.
Nálunk ugye a diabetes ad egy irányt és a laktózosság....
Még nem tudom hogyan tovább,de biztosan nem kedvező irányban változik majd a diéta ellátás.
Elkeseredés itt-ott,de azt mondják sokan csak pozitívan.
Hát engem sokminden nem dob fel,a munkahelyemen is azt érzem katasztrófálisan mentálisan sérülök,mert én ebben a rendszerben nem tudok létezni és haladni nem lehet.A legrosszabb mikor stagnál minden.
Fogadó óra hátán fogadó óra....és...hát ha az én 2 gyerekemet nézem ovis korában...na ahhoz nem szabad viszonyítanom,mert a szint most nagyon alacsony.Sajnos.
Szabad vagy sem de itthon az adminisztráció.
Megkérdezi valaki hogy bírom e?
2 ember irja normál esetben ezeket a hivatalos adminisztrációkat.
Én egyedül írom,mert nekem ez jutott.
Rendszerhiba.
Mert nekem már nem jut munkatárs.
Így így jártál alapon végezd egyedül ezt a munkát.
Kiirsz egy fogadó óra időpontot az biztosan nem jó 3 szülőnek vagy lemondja mert mégsem tud jönni vagy éppen át akarja még reggel tenni az időpontot mert neki a más időpont jobb lenne.
Diliház.
Nekem ez a munkahelyem.
Bocsi.
Tényleg.
Minden szempontból.
Azért már lépek egy nagyot és időpontom van ingatlant nézek meg.
Elkezdem és amit az élet dob azzal fogok élni.
Szeptembertől az Univerzum irányít.
Ultimátum május végéig a Főnökségnek mi hogyan lesz.......nevetek.A Főnökség lefekteti elém a jövőmet mit hogyan akar kivitelezni?
Nos ez a karma elve.
Ő nem tesz semmit azért hogy jobb körülményeim legyenek ,így én sem jelentem életem szakaszait,hogy éppen hol tartok vagy mit szeretnék az életemmel kezdeni.
Nekem a munkahelyem ahol fizetést adnak és ezt az én szeretett Nővéremtől tanultam.
Nem áldozhatjuk az életünket be a munkáért!
Vagyis vannak emberek akik beáldozzák de én nem az az ember vagyok.
Így sem vagyok megbecsülve,nem hinném hogy nélkülem nem tudna kinyitni az ovi,bár azt tudom még ilyen dolgos embert nehezen találnak majd ha...
Ha az UNIVERZUM elszólít.
És az ingatlan -nézés után megint közelebb kerülök a saját életemhez,hogyan is tovább....
De irány főzni.
7 re mentem dolgozni aztán zsinórba fogadóztam 18 óráig.Számoljunk csak:sok óra és most holnapra főzés és amennyit még bírok adminisztrálok is hogy persze elkészüljek határidőre a dokumentumokkal.
És ami még nem mellékes:pszichésen nem mehetek rá ezekre az apróságokra!
Így a vércukorra sem árt figyelni!!!-tehát nincs beevés!
