Ma még nem főztem holnapra...
Hosszú munkanap mert a másodállásom miatt ma 7-17 ig dolgoztam.
Némi harapnivaló és láttam van határidős dolgom,az árvasági ellátáshoz csatolni ezt azt...
Senkinek nem kívánom ezt az érzést,nagyon felhánytorgat bennem mindent és hát....sírok...
2 gyerek sorsa felett most próbálok valamit intézni,de nem egyszerű és mindent de mindent papír alapon kell benyújtani,igazolni,iktatni.....és újra és újra....
Pár zsepimbe telik mire egy-egy levelet megírom és postázni tudom.
Egy Covidos Alapítvánnyal is felvettem a kapcsolatot.....talán ők is tudnak segíteni ebben az esetben.
De igazán az anyagiakon túl el nem tudom mondani mekkora lelki seb keletkezik az emberben ha ekkora trauma éri a Családot!
A kesze-kusza álmok,a nem alvások,a rendezd a családod ahogy tudod egyedül állapotban vagyok...
Munkahelyen állj helyt,mosolyogj legyél mindig toppon és pl ne lássák hogy szomorú vagy....
Nem,ma nincs erőm semmihez,lezártam ma egy újabb borítékot és holnap postázom.
Igen,most nagyon nehéz.
És igen,néha hagyjál...mert nincs kedvem semmihez!
Nehéz....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése