A tegnapi nap szomorúsággal töltött el...
Reggel a Gyerekeim Apukájánál kezdtünk a temetőben...
Nagy sóhaj.
Aztán máris a templomban majd a temetőben találtuk magunkat.
Keresztapámat temettük.
Valami már ne olyan,nagyon nem olyan...
Minden változik és a hiányérzet.....
Megmaradnak az:
Emlékek....
És még tartani egymásban a lelket,hogy a továbbélés ne legyen annyira nehéz...
A szívem szakad meg....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése