Na és akkor jöjjön a dupla szivárvány.
Nővérem olvasta a blogom délután.Telefonáltunk más ügyben és mondta na akkor majd nézzem meg a messengert mert küldött valamit.
Nézem hát az autópályán a szivárvány.
Egy napon megjelent valamilyen módon a szivárvány szimbóluma mindkettőnknél.
Mi ez ha nem jel?
Jajj persze hogy nagy levegő és kűzdelem hogy ne sírjak nagyon....
Anyu figyel bennünket,óv és szeret fentről is!
Istenem.....🙏
Itthon...Anyu virága amit elhoztam Tőle és minden más amit azért teszek ki mert emlékeztet Rá....
Szentélyem.
Ma a fotót is intéztem a temetésre.
Nem sikerült már harmadszor megyek vissza mindig valami nem jó...
Mondtam a fotósnak akkor biztos nem kell ez a fotó ha ennyi galiba van vele....És elsírtam ott magam.
Mondtam temetésre lenne...az Anyukám....
A Fotós elkére a telefonom és ő kezelésbe vette a fotót,a felbontást és úgy konvertált,hogy azt mondta meg tudja csinálni.
Már pattanásig feszült vagyok.....
A másik percben meg indultam a buszhoz és P szülinapi ajándékait szerezzük be a 18.nagy naphoz.
Ekkora kontraszt....de az élet ilyen.
Bonyolult.nehéz.
Anyukám is azt szeretné ha P örülne-Neki nehéz megfelelő ajándékot találni...
Hétfőn megyek a fotóért,és a szülinapi ajándékok végül meglettek.
És persze senki ne gondolja hogy itthon minden rózsaszín felhőbe pompázik....jajjjj még közben vívjuk ki a felnőtt ki a felnőttebb és kiből lesz a felnőtt "csatákat",mert bizony ez az együttélés nem olyan egyszerű sok esetben amikor még van a felnőtt és a felnőtt aki még igazán nem akar az lenni és aki pár nap múlva huhhh de felnőtt lesz már.....
"Nehéz dolgok ezek...".-mondaná Anyukám...sóhaj.Jajjj de sokszor mondta ezt./igaz Nővérem?/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése