2024. január 10., szerda

Időutazás emlék-Anyukámról...

Anyukám nagy párnás volt,körülötte sok-sok párna volt mindig.
A toll sok jelkép lehet,de Őt mindenképpen szimbolizálja a párna-belsőkből...

Július végén az erkélyünkön,melegben....sok-sok beszélgetéssel.

Nagy Asztal.Ez nálunk ünnepekkor,mikor összejött a család mindig így volt...
Anyu tartotta össze a családot.

A befogadott cica:Cicmó.
Anyu gondoskodott róla,gyógyítgatta ha kellett és ami a legfontosabb:szerette!

Még a Frei Cafe-ban...valamikor....

Cicmó utolsó útja...autó elütötte.Anyu ezt is gondosan,lélekkel eljárva oldotta meg💝

Budapesten,a Vörösmarty téren.

Szeretem ezt a fotót.
Cirkuszba utaztunk a gyerekekkel busszal.

Mellműtét utáni felépüléséhez készítettem.Mert Covid volt.Sehova.Senki nem mehetett.Itthon lélekátvitellel szerettem volna ha meggyógyul.Ennek 3 éve...A mozaik-ablak ereje...a fény és a szeretet...

Este kintről még erősebben érződik az a hatás amit én szerettem volna elérni.Az erkélyig mehettem és ne tovább,miközben Anyukámat is segíthettem volna...
14 éves koromtól nem lakom otthon,ez az élet rendje mikor leválunk a szülőről.De a mai napig érzem azt a szeretetet amit érezni kell és lehet mert a szeretet az nem múlik el....

Anyukám szokta ledarálni az édesítőszert porrá a sütikbe és használatra....Mennyi emlék....

Sokat fotózom és nagyon-nagyon jó,van emlék!!!!

Hőgyészi forrásnál...


És a mennyei ételek amiket elkészített mindig....
És a szervírozás💝


A család fogyatkozik....de itt még együtt sokan....

Aztán ez a kép már nem ismétlődhet meg.Szívem összeszorul.

Az isteni forraltborozások...

A rendelések...amikor vártuk,hogy mikor jön már az étel.....


Az isteni borsó levesek....


És igen a hajvágások.....A frufru,a kiigazítások a festések...
Bár nekem a távolság miatt kellett fodrászt keresnem de a legjobb az Anyukám volt mindig!!!!


A kis cukros üvegcsék,a nasis dobozok is mennyire jellemzőek Anyukámra...

A Gyerekeim nagyon szerették ha Nagyi főz rájuk!!!

Anyu megtanított arra,hogy mindenre képes vagyok.Láttam Őt és kaptam elég erőt,inspirációt arra,hogy egész lakást is kifestettem.Elpakoltam.Átépítettem.

A generációk hölgy tagjai...De szép is ez a fotó!!!!

Anyu kerje...virágai....

A gyertyagyújtások az esti órákban..elmaradhatatlan!!!!

A szülinapi ajándékok gondos megvásárlása után jó volt látni,hogy mindennek örül!!!

A vidéki karácsonyok.....Istenem...💝

A hőgyészi kert maga az élet./volt/

Aztán jött egy új korszak.Mohács.

Az üdvözlő ajtó,amit nagyon szeretek.

A tavaszi hőgyészi kert nekem még mindig szívemet melengeti...

Anyu gondozta a keretet,Mami már koráből eredően nem tudta de persze Neki is az érdeme,mert ilyen szépen megtartotta az utókornak!!!!

Soha nem felejtem el mikor random készített Anyu nekünk egy esti vacsora-partit mikor érkeztünk egyszer az esti órákban hozzá...Nagyon megmaradt!!!

Mohácson reggelizni is nagyon szerettem,főleg hogy nekem a reggeli a legfontosabb!

Közösen ellátogattunk a Busójárásra tavaly.
Emlékszem milyen lassan,nagyon lassan tudtunk már akkor haladni!!!!!!!!!!!!!

Tavaly még készült közös fotó Anyák Napján💝
Ezt szerette volna még most is ha elkészül de már nem tudott megállni a lábán,így a kép nem készülhetett el....

Nyáron a látogatásán még elmentünk a Shopmarkba.
És nem azt a limonádét kaptuk amit kértünk de nem reklamáltunk-megittuk békességegben amit készítettek nekünk.

Még a fényt is bekapcsoltam Neki,hogy különlegesebb legyen a borozás!

Ezt az ételt akkor ettük Esztergomban amikor a gyerekekkel Bazilika nézőbe mentünk.
Jó drága étterem volt,de Anyu kifizette mind a négyönkét🙏

70.születésnap.Most október 14-én.
Sok gyógyszerrel,dupla gyógyszerrel,nagyon nem tudtuk mi van még ekkor....de pár napra rá kapta meg a diagnózist!

A sok-sok párna Anyunál nagyon jellemző volt...

A fára feltette ezt az egy díszt és elfáradva pihent tovább...ez az utolsó karácsonyunk így együtt....

Otthon a fánk fényében ezt pillantottam meg.itt volt Ő is velünk💝

A tamási Ház....
Sok -sok emlék ezt felsorolni nagyon nehéz lenne,hisz mikor M fiam született ott laktunk másfél évig  A HÁZBAN.

És még mennyi-mennyi emlék....
Kávézások,unokázások,telefonhívások bajban és örömben,humor,.....és a cigarettázások.nekem elzártan a füsttől ki nem állhattam egész életemben a füstöt!De csak azért nem szokom rá valami olyanra ami életemmel összeegyeztethetetlen!A sok segítség,anyagi,lelki támaszok....
Mindent megosztottunk egymással.


Anyukám...hiányzol....💝

Ui.:És közben zajlik az élet.itt a diabetes,itt a laktóz intolerancia,mindkét gyerekem válaszút előtt és bennem is megfogalmazódik sok váltás gondolata.....
P napokon belül 18 éves lesz,emlékezetes perceket kell neki okozni💝

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése