Kulcs:optimizmus..

Bizony.
Én is sokat tornázom!!!

Többen megkeresnek lelki segítségért.
Bíznak bennem,hallgatnak.
És elmondhatom,a diabetes óta.
Van,aki egyenesen vezető szerepet osztana nekem....így-mert bízik bennem,ért és utat lát abban amit és ahogy csinálok.
Nem találtam az utam.
Az elején nagyon nem,depresszív és tanácstalan voltam.
Édesanyám hívott a minap és mondta,amit a M-nal csinálok az egy csoda.Mert azén érdemem.
Nagyon jó,ha a külvilág így látja.
Ja,sírhatnék.
Kaparhatnám a falat is.
Mert nagyon fáj ez a lelki sérülés,hogy M beteg lett.

Tegnap is ki kellett mondanom mikor kérdezték tőlem,hogy meddig lesz Inzulinos M.
Kimondtam:élete végéig.
Már ki tudom mondani.
Egy dolgom maradt:maximálisan segíteni Őt,a legjobb tudásom szerint.
Ezt rám osztották.
És segíteni kell.
Neki is és a hasonlóknak is.
Gyűlik a csapat,szállíngóznak a facebookos Sweetmami csoportba is emberkék.
A külső életben is szállíngóznak a kis diabosok....mert nem válogat ez a betegség...

Figyeljünk egymásra.
Ha segítséget kérnek:adjunk.
Ha lelki,azt is adjunk.
Szavakkal is símogatható a lélek.

És megkérdezték tőlem alig pár órája,hogy miből merítem az erőt.
merthogy óriási egyedül nevelő szülőként ezt véghezvinni,sikeresen amit én csinálok.

A válasz egyszerű.
Minden fejben dől el.
És megnéztem a Titok c filmet.
És annyiszor megnézem ahányszor csak szükségem van rá..
Mert segít.

Ezt a tudást adom át M-nak,P-nak.És a kis környezetemnek.Hatalmas a változás.
Lassan de beépül,a fejemben továbbszövődnek a gondolatok,osztódik már a pozitivitás.A környezetem érzékel,megpróbál befogadni.A lassú erő...osztódni kezd.Bízom a sikerben!

Csodaszép napot mindenkinek!
Ragyogó vércukorral!!!