2014. szeptember 30., kedd

Magasugrás-párhuzam

Járjuk az utat..és a hétköznapi diab-út.Néha le-lemossa a sodrás,de újra lépünk és megint ott a nyom:)

Minden nap elérek valamit és szerintem mindenki.Óriási dolog ha magas a mérce és teljesíted,pipálod.Ezen vagyok.És sokszor leeshetne a magasugró léc..de meg se rezzen....csak feljebb ne tegyék,mert már nehéz ennyi energiával túlszárnyalni magam.Holnap még beöltözöm sport ruhába és ugrom..és ugrom..és ugrom.

M nak fogászat.Ennek örülök.Így ha gond van úgyis értesítéssel mehetek vissza vele és megoldódik a fogászati baj.
Ma a boltba mentem és az ajtóban egy anyuka pici lányának,2 éves forma...édes csokit nyomott a kezébe.Reggel éppen 8 órát írtunk.Miért???Miért????
Nem szóltam,de elgondolkoztam.Óriási a szülők felelősége!ÓRIÁSI!
Az a szülő is átugorja a lécet?Vagy neki mindig leeseik és úgy is jó?Vajon az a szülő beöltözik sport ruhába és nekifut mégegyszer??????

Jó vércukrot mindenkinek!-nekünk aránylag rendben van,a sok mozgásól még hipó is becsúszik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése