empátia

Régi ovisaim rajzolták:A boldogság gyógyít címmel.:)))

ez a híd vezet hozzám címmel:)))

:)

Ez pedig:P kitette a "roncs"Barbie-kat amik már ugyen nem tudják a spárgát...Hófehérke Barbie csípő-protézisre várt...mert ugye P-nél minden tökéletes.Csavarozzuk meg!-mondtam.Na azt már nem!-mondta erre P.

 

Telt-múlt az idő,úgy negyed óra..M jön kezében egy legó tolószék,benne Hófehérke Barbie.

 

Cukorbeteg mivolta?De szerintem alap toleranciája késztette erre.Nagy ölelést kapott tőlem,és megsiratott.

 

P kapta a másik ölelést.Ugyanis.Megtorpant,kivárt mikor meglátta a művet és...azt mondta:köszönöm!-megfogta és vitte játszani.Tologatta az előszobában,lelassulva,érzékkel.

Elvitte magával fürödni,szivaccsal áttörölte,pizsibe öltöztette és az ágyában alszik a baba.Nos ez egy tökéletességre törekvő gyereknél?!

A pónik sörénye lenyesve mert rákosak,a Barbie tolószéket kapott.Akkor szerintem itt nem az új sörényes ló a megoldás és a vadiúj tipp-topp baba,itt ebben kell gondolkozni,boncolgatni mi lenne ha és akkor így,vagy úgy...ez a téma érdekli és végtelen toleranciára tanít.

 

Írtam fotóval Mosolykának is,aki kerekesszékkel él,nagyon örült és nagy ölelést küldött nekünk....(facen)

 

Szép estét Mindenkinek!

Ui:M. bevállalta a kerekesszék szervízelését:)