Tegnap megfőztem,hogy ma ne kelljen kapkodni.A gyerekeimnek nem nagyon tetszik,hogy anya kezd magával is törődni,de csak azt adom amit kapok.A kamaszaim pizsiben végigtolnak egy napot,semmittevés van.Nos anya már nem fog mindig mindent helyettük megcsinálni.Érzik.Pislognak is.Én jobban vagyok.
Lássuk csak ma megfőzöm az ebédkét hétfőre,mert bizony P elfelejtette befizetni a sulis ebédkéjét:(Így nem egy adagot főzök,hanem kettőt,mert én olyan aranyos vagyok:)))
És felkészülök a jövő hétre,mert ugye mentor leszek a kolléganőm mellett,és a héten plusz két szempár figyel majd-mit hogyan és miért és jól!
És figyelmem másra is irányul,aki kedves nekem,egyelőre gondolati síkon:)-de szeretettel.
És tudod kedves blog olvasó:ha mintát mutatsz,azt egy idő után másolni fogják.Én a gyerekeimnek nem adok mást,csak egy mintát.Hogy jövünk ki a gödörből,hogy lehetsz önálló,hogy fordítsd a negatívot pozitívra és a mozgással pedig:előbb-utóbb rájön a gyereked:anyám 41 éves és minden nap evezőpadozik,anyám fáradt és reggel 7-kor indul jógázni vasárnap és tegnap megfőzött.....és látja,egyszercsak elhiszi:működik.
A kamaszkort így élem túl(csak):
Én is fülhallgatózok,van hogy becsukom magam mögött az ajtót és bizony én is megpróbálok kiteljesedni,mint egy kamasz.Nos látványos a változás:kamaszaim érzékelik és kapizsgálják,hogy azt nyújtom amit ők nekem.Várom a nyitást,a közeledést:)
Jó vércukrot mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése