2017. január 19., csütörtök

Szivárványországban

A puzzle utolsó darabja..elveszett.
Azaz ahogy leírtam a bejegyzést máris szertefoszlott a remény is,hogy jó játék legyen és a puzzle kerek egésszé álljon össze.
Sweetmami nemhogy nem boldog,hanem teljesen összeomlott.
Új kapcsolatom meseszép szivárványos csúszdáin csúszkáltunk..miközben a múlt picit felzaklatta a meseszép jelenünket.Már a gyerekek is részesei voltak ennek a csodaszép utazásnak.
Önhibánkon kívül sötét felhők árnyékolják be most minden percünket,napunkat.

Iskolát nem tudtak kezdeni a gyerekek és én sem tudtam munkába állni.

Elveszíteni látszik a jövő meseszép kapcsolata...és nem tudom voltam-e még ilyen szomorú valaha.
Nem a feladás embere vagyok,de nem szeretem az olyan dolgokat,mikor önhibámon kívül kell újraépíteni az életemet/életünket.

Igen.Nagy az összeomlás.
De nem adom fel és újra szeretném élni a boldogságom minden percét.
És miért is blogtéma ez megint most?Hisz szerelmi történet ez.....sírtam.M odajött hozzám.Szó nélkül,szavak nélkül átölelt.Bőrén éreztem az Inzulinszagot.Éppen ellátta magát.Éppen túlélt.Éppen újraéledtek a sejtjei egy napi továbbinduláshoz.
Ez az ÉLET.
M életszerűen közölt felém.Hogy mit?Ne adjam fel.Kűzdjek.Tegyem a dolgom.És Éljek.Haladjak tovább.És mint ő is sikeres,boldog,szíve tele szeretettel,jósággal fiatal,aki csak jön..átölel,így közöl.Ad.
S üzeni:ÉLJ!

Szivárványországba lépni csodálatos dolog.Először félsz,óvatos vagy.Majd beleveted magad,s az összes szivárványszínű csúszdán lecsúszol újra és újra.Majd felhős lesz az ég..és keresed a napsütést..hogy újra Szivárványországba lehess.Vele./Sweetmami/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése