Nekem kell...relaxál...valamiért jóóó.
Őrületes,néha magamat sem értem.Késztetésem van megosztani emberekkel azt,amit én már tudok,ami nem jó,és amin még lehet változtatni.Képes vagyok az utcán is megállni és pár mondatban elmondani,hogy mi az amire figyelni kéne.nem akarom ,de így kell tennem.(egy-egy számomra is meredek beszélgetés már lezajlott,mikor vad idegen embereknek beszélek arról,hogy mi lehetne az alternatíva az étkezésben)
Megosztottam mű és nem hasznos ételekről szóló összefoglalót(facebook)....már a házban is csak néznek ha jó a lift mi a csudának mászkálunk a lépcsőn????Csupán azért,mert teszünk az egészségünkért.Ennyi a magyarázat.(Vásárlásból hazafelé persze nem cipekedem a lépcsőn)
A munkahelyemen cukros-kekszes golyókat kellett volna készítenem egy ünnepélyre.Le kellett passzolnom a dolgot.Kénytelen votam ezt megcsinálni.Nem,nem és nem.Minimális cukorbevitel és azt is lemozogva.a cukor egy olyan valami ami nem hasznos,csak kalória .ha bevisszük azt le kell mozogni!(fölösleges cukorbevitel ne legyen,általam direktben meg pláne)Bent a szervezet kis szervei és a molekulák ne dolgozzanak már annyit ha nem feltétlen kell.Minden biológia.Lassan látom a belső képet is.Tanultam róla,hiszen érettségiztem anatómiából-is.De akkoriban nem érdekelt az endokrin-rendszer és most milyen érdekes,naponta érdeklődnöm kell ez iránt,hogy minden flottul menjen.
Olvasva másokat...Nem egyszerű.
Összetett.
És számtalan ok lehet amitől magas vagy éppen alacsony a vc.
Néha elpityeredem.Mélységesen dühös vagyok.Látva sok embert akik nem törődve az egészségükkel élnek,jól élnek.Nekünk a mindennapokért kűzdelem nem kis feladat!
És mindig kontrollálnak minket.Három havonta vérvétel és nem kis dolgok függnek ezen.
Néha azt hiszem fel vagyok húzva és nem tudok leállni.(cukor,cukor és cukor)
Sweetmami-ként működöm már csak.
Ma atletika versenyen volt M.Istenem,mekkora boldogság ez!Ide el kell jutni.És a saját rekordjait döntögette meg.Ragyogó cukorral zárt.Persze pv:Coccoms volt Ripssel,nagyon hős ilyenkor.Pótvacsis jó éjszaka.Ez boldogság egy diabos családban.
Egyik ismerősöm 30 hetes terhesen óvja,félti,védi a gyermekét a pocakban,hogy minden pillanattal többet tudjon anyaméhben fejlődni...Istenem!Hálát érzek és boldogságot,hogy nekem 2 gyermekem van.Az egyik tartós beteg a másik sem éppen egyszerű a nem evésével és az érdekes oedémáival-pöttyeivel sokszor...de vannak.Mindegyik 4 kg fölötti súllyal született,óriásbébik voltak.(cukorbetegség-gyanú itt már szerintem-de a kutyát nem érdekelte ott és akkor,hogy esetleg figyelni kéne..vagy hébe-hóba egészséges tanácsadáson figyelmezetettek volna mit ne egyen a gyerek)
Betegen,de óriási kincsek nekem.És nem cserélném el őket semmilyen áron.Kűzdelem és aggódás így az élet,de állok elébe.Azt hiszem az élet megmutatja mindig-más példáján-mi az amit meg kell becsülnünk és soha,de soha nem járnánk más cipőjében....
Mert mint tudjuk:Hamupipőke lábára is csak egyetlen cipő illett,a sajátja:)
P,még pici korában.
A fotó saját,még a diab korszak előttről....(azt hiszem tudjuk hogyan értelmezzük!!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése