2024. április 17., szerda

Magamrautalva

Nagy segítségemre van:Air Fryer
Nem is tudom...talán az Univerzum küldte ezt a kütyüt is a konyhánkba,mert karácsonyi meglepi volt a gyerekektől.
Kéne még Univerzumi segítség!
De másban is....
Ma pl a háziorvos a galaxisba lótt ki mert nem volt időpontom de nagynehezen behívtak ,mikoris a váróban senki nem volt.....utánam is csak egy hölgy amikor én kijöttem,de megaláztak,hogy én mit gondolok ilyenkor menni és csörög a telefon is és hát ők ezt nem bírják,miközben a dolgommal nem is foglalkoztak,mert a telefont kezelték és rájöttem:ebből elegem van,nem kérek én ezektől segítséget és már annyira mondták a magukét,hogy szinte sírtam....és annyit mondtam:nincs pénzem magánorvosra de kénytelen leszek elmenni mert nem kaptam segítséget....Agyrém ami itt megy.
És ma rájöttem:senkire nem számíthatok.
És félek is a jún.20 -ai szemműtétem miatt.
Egyedül élek,mindenki hivatkozik hogy ő dolgozik,hogy hát így meg úgy,meg év vége.....
Nekem viszont a műtétem akkor van,tudom már régóta.És altatásban megy tehát itthoni 48 óra nem ártana utána ha van velem valaki.
Szegény Anyukám mondta,hogy "
megoldjuk"-de ő januárban meghalt.

Hát kíváncsi leszek.

És tényleg nem számíthatok senkire.Mindent nekem kell intézni.
Régebben amíg még a gyerekek Apukája is velünk lakott azért megoszlott a feladat legalábbis az olyanok mint amit ma nekem kellett és hát ugye már évtizedek óta én csinálom.Nem jó az egy hónapos ajtónk zárja,persze kellett hívni szervizest,szúnyogháló ügyben árajánlatot kértem és még a tárolóban is rendezem a szennyvízcsövet ami törött,hogy ugyan már cseréljék ki!

És néha azt érzem kötél a nyakamon.

Amiért meg meg is tudnám húzni a kötelet:ma a pszichológus a munkahelyemen megfigyelte a csoportot.
És arra jutott,hogy "Úristen"
21 fő tele mindenféle problémás gyerekkel!
Legalább egy de 2 plusz fő kell a csoportunkba aki elbír ezzel a gyerekanyaggal.
Tavaly s-o.s segítséget kértem hozzájuk,nem kaptam!
Idén még kacifántosabbak mert nagyobbak és jött 5 nagyon pici is...

És senki ember fia nem jön felénk se nemhogy a csoportba!
tehát amit plusz 2 fő jelenléte mellett lehetne csak normálisan csinálni azt egy személyben kell nekem napi szinten csinálni.3.éve velük vagyok!

Nincs segítség,óriási problémákkal és fiókba tett anyagokkal amit nem engedtek továbbküldeni és óriási kódhalmaz lenne már a csoportomba ha kivizsgálás után már úgy csücsülhetnének ott.De ha kódja van akkor már ember is jár/na mellé amire ugye nincs státusz.

Csak lehet ezt egy ember nem bírja sokáig és elmegy.

Most nagyon mélypont van nálam e téren.
Gyász folyamatomban is van egy visszaesés-ami érthető és ez így természetes,és lehet egy váltás most nagyon nehéz lenne.
De kedves Univerzum:Nyiss utat nekem.Kérlek!

Gyűjtenem kell a pénzt a bőrgyógyász magánrendelésre mert itt a háziorvosnál esélytelen lesz a próbálkozás is!

Hullafáradt vagyok.Hoztam haza gumilapokat,anyák napi biszgentyűket kell még kinyomkodnom vagy 100 db-ot hogy a semmiből varázsoljak ajándékot az Anyukáknak ,mert jövő héten ajándékkészítés ezerrel.

És nekem már nincs Anyukám,de megnyertem a heti Anyák Napi témakört...Talán megbírkózom vele...

Napzárásnak megyek és még valamit készítek a jó kis megmentő sütőmben, a holnapi menüt megpróbálom összerakni!


 

2 megjegyzés:

  1. A közelmúltban egy baleset során elvesztettem a bal hüvelykujjamat. Pécsi kézsebészetre irányított át a lakhelyemről az SBO. Merthogy itt nincs kézsebész. Volt, de nyugdíjba mentek meg elmentek másik kórházba. Nagy tortúra volt ez, de részletes betekintést nyertem az egészségügybe. Megállapítottam, hogy bár a személyzet túlnyomó többsége lelkiismeretesen és becsülettel végzi a munkáját, ugyanúgy túl van terhelve, mint pl. Te pedagógusként.
    Mert nem az orvos és nem az ápolónő tehet arról hogy a pécsi kórházban nem kaptam sem törölközőt, sem szappant, sem pizsamát és papucsot, sem az egyéb létfontosságú gyógyszereimet. De még evőeszközt sem az ebédhez. Úgy kellett kikunyerálnom egy műanyagkanalat. De hozzátették hogy mossam el, mert nem tudnak másikat adni. És amikor visszaszállítottak a lakhelyem szerint területileg illetékes kórházba, ott sem volt semmi. És ez nem a személyzet miatt van, hanem a rendszer ennyit tesz lehetővé. Kérem szépen 3 napos amputált sebbel hazaszöktem délután, hogy legalább a szívlassítóm meg a hörgtágítóm meglegyen. Mert NINCS. És ne is álmodjak róla. Nem tudtam aludni a sokktól meg az idegen környezettől, kértem altatót, erre egy 0,5-ös Xanax-szal kiszúrták a szemem.... Mert altatót csak orvos engedélyezhet, de orvos nincs az osztályon, mert éppen az SBO-n dolgozik, mert tele a váró. Hihetetlen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ....azt hiszem van min gondolkoznunk...és a túlélés a legjobb szó-legyen ez bármely terület is/sajnos/.

      Törlés