A kezdetek...

Az úgy kezdődött,hogy...Még talán fél éve kezdődött-amikor nem is sejtettük....
M.12 éves,okos,intelligens fiú.Iskolában nagyon jól teljesít és a kosárlabda csapata is leigazolta tavasszal...Minden jól ment.Közeledett az év vége,M.fáradtabb lett.A kosármeccseken a meccs embere és egyszer csak nem hozta a formáját,csak egy negyedeket játszott....Betudtuk az év végének...hajrá a suliban,a meccsek is sokasodtak és amúgy is a nagy hőség....
Volt M.nak érdekes tudatalatti megérzésből jött sztorija."elmentem mekizni,úgy megkívántam"-szösszenet,extrém mennyiségű víz,limonádé és miegyéb folyadékok,csak ihasson és ezzel egyenértékű vizeletürítés is....és amikor hazaértünk leesett róla a nadrág..annyit fogyott...
Nálunk csak otthoni filmnézéskor volt pattogatott kukorica,a szomszéd néni cukorbeteg és átadta a fölösleges ch-jait,megevésre,mi éltünk is vele.....
És a villamosról megláttuk a fagyi reklámot,le is szálltunk egyet fagyizni a mekibe,de ez is úgy negyed évente 1x!!!
Fényevő hugica táncversenyen volt Balatonon,így betértünk egy jót enni a kínaiba....és igazán jóóóóóóóóót ettünk,mert nem volt fényevő-blokkolás az asztalnál.(Fényevő hugica nem is lépett volna be az ajtón,már a hideg veríték veri ha az üzlet előtt elmegyünk...)
A tál nasi-ami a képen látható-nálunk nem volt meglepő,szívesen fogyasztottunk ilyeneket-persze fényevő hugi meg sem nézte!
A KIKÁ-ban tett látogatásunk is M szempontjából érdekes csak.Egy reggelizős tálcát szemelt ki és egy konyhába szerelmesedett bele.....
A tudatalatti dolgozott..................................

2013.június 19-én laborvizsgálatra ítéltem én Sweetmami M--t.Tarthatatlan volt az éjjeli wc-re mászkákása és bárhová mentünk az illemhelyiséget kellett keresni.

A háziorvos valóban laboratóriumba írt beutalót másnapra.

Az eredmény:..............................................................................

Már a másnapi eredményt tudva a háziorvos sos-beutalóval fogadott minket,a laboratórium sokszoros felkiáltójelei kapcsán értesítve lett,azonnal kórházi ellátás kell M.-nak.

Dr.Úr:"elcserélték a leletet"-mondtam kissé irónikus mosollyal...
De a Dr. rezzenéstelen arccal nézett rám és abban minden benne volt.
Akkor és ott tudatosodott bennem,ez velünk történik,M.-nal..és teendő van,nincs időagonizálni,megsemmisíteni azt ami van....

Összepakolás,még egy leletért elmenni ami fontos lehet a kezdetekhez és Heim Pál Kórház.

Úgy 3 napra pakoltam mit sem sejtve,hogy ez az utazás nem ér véget 3 napnál..........

Az ambulancián kérdőre vontak,hogy miért vártam 24 órát...de ugye a leletkiadás mindig másnap történik...ez megint egy abszurd kijelentés és felelőségrevonás az egészségügy részéről.........

M.tűfóbiás és ájul azonnal ha vérvételről van szó....
Csodák-csodája nagyon jól bírt minden agyonszurkát az ambulancián.-fekve!
Ott már 29 volt az az érték ami másnál hordágyas-művelet lett volna.Hihetetlen vércukor toleranciával bírva a lábán,aránylag jó állapotban felsétáltunk az osztályra,Toxicológia és Anyagcserezavar osztályra....

Kikérdezés,hosszas vizsgálat és máris ágyválasztás a fiú szobában.
Egy alkoholista tini fiú próbálkozott jobban lenni,egy másik fiú aki lelki bánata miatt gyógyszerhez nyúlt a bizi miatt és egy szintén friss cukorbeteg fiú...és a maradék ágy lett M.-é,mert ez az ágyválasztás itt Magyarországon.

Kb 40 fok semmi árnyékoló,1 nagyobb ventilátor pörgeti a már felforrósodott levegőt...

És kezdődik a menet......Infuzió-adás és innentől kezdve már az általános állapota sem a legjobb M-nak.Az utolsó pillanatban érkeztünk be....Már nem voltak sejtek amik a cukor lebontásáért felelnek a Langerhans-szigetben a hasnyálmirigyben...
Külső segítség kellett és megkaptad életed első Inzulin-adagját,Inzulin adagoló gépre kötöttek....

És mondták is:"most kaptad meg az első adagot"-akkor még nem is sejtettem mit jelent ez.
Itt megjegyzem én Sweetmami 4 évet egészségügyi szakközépiskolába jártam..pályát tévesztve,egyáltalán nem érdekelve a dolog...Némi sejtéseim voltak mi lesz,de pontos infó nem állt rendelkezésemre ennek a folyamatnak kivitelezéséről..
De később még utalok rá miben is segítség,hogy némi képzettségem van ehhez és elvileg papírom az ápolói végzettségről...szurit adtam már be nyári gyakorlatokon,légtenelítettem már fecskendőt,gyógyszereltem betegeket,és a nővéri munkáról is van fogalmam mi zajlik a kezelőben és mi a betegszobában a betegágy mellett....Lett is bonyodalom ebből de erről majd később:))

Diagnosztizált diabetes mellitus,1-es tipusú.

Ez maga a sokk volt.
És sokk ez most is.

Így kezdődött.
Eközben véletlenszerűen Nagyi nálunk volt gyerekfelügyelet címén,mert Sweetmami még dolgozott a vakáció meg már elkezdődött és a tábor sem volt még aktuális...-megjegyzem mentek volna táborba a gyerekek de nem fizettem be mégsem őket(megérzés,ami tudatos!)
Így a Hugica Nagyival maradt míg én_Sweetmami-beköltöztem a Heim Pálba az 5.emeletre,kisszéken görnyedve,lábzsibbadós,kéz nem érzős reggelre ébredtem...és láttam M. még mindig ott fekszik...még mindig Inzulinpumpán..és akkor éreztem ez egy rossz álom és jó lenne felébredni...de nincs mit tenni ez a valóság....erő és erő és erő kell......

Nem is tudom hogy nem kiabáltam ott és akkor,csendben tűrtem..még nem fogtam fel...

de láttam:

borzasztó volt.

Tény és valóság...

Milán is írt,mert ki kellett írni képekben...itt köszönöm meg Neki,hogy erőt adott és igen ő volt az aki segített engem is ebben a nehéz időben.
Óriási szeretet ,kitartás és élniakarás van ebben a Fiúban-gondoltam.Többször kimentem a kórteremből sírni..,kegyetlen volt az elfogadás.
Ott megfogadtam,hogy ha ő így áll hozzá kutya kötelességem segíteni...és azóta is teszem a dolgom!!!!!!!!!Sok sírással még mindig...de ugye a blog írása a mai napon kezdődik-mert nem volt erőm eddig-és ma 2013 07 07-et írunk...2013 06 20 az az időpont,hogy írnom kéne.Minden momentum benne van ebben a kezdetek címkében.
Folytatás a már ÉLETMÓDUNK-kal a következő jelentkezéskor...